Alternatív vitarendezés: a választottbíróságok

Magyarország Alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van az igazságszolgáltatáshoz, annak keretében a bírósághoz forduláshoz, valamint a bíróságok tisztességes eljárásához, vagyis a jogvitában érdekelt félnek alkotmányos joga van arra, hogy ügyét bíróság elé vigye, azonban ez az alkotmányos alapjog magában foglalja annak szabadságát is, hogy e jogával ne éljen és a bírósághoz fordulás jogának negatív oldala alapján a jogvita eldöntéséhez alternatív vitarendezési formát válasszon. Alternatív vitarendezési fórumok a Békéltető Testületek, a Teljesítésigazolási…

Read more

Data is the new oil – GDPR továbbképzésen adtunk elő Székesfehérváron

Székesfehérvári együttműködő partnerünk, a Seacon Europe Kft. invitálására ezúttal a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tartott nyitóelőadást adatvédelmi tisztviselő kollégánk, dr. Miklós Péter. Az egésznapos rendezvény ezt követően Pokó István, a Seacon üzletfejlesztési igazgatójának előadásaival folytatódott, melyekhez munkatársunk a közönség részéről feltett kérdések esetén jogi kiegészítéseket fűzött . A jogi prezentáció Az 1 órás előadás célja az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) „magyar nyelven”, közérthető formában való bemutatása volt.…

Read more

Egyéni vs. társasági érdekek, avagy a szindikátusi szerződés megszegésének esete

Korábbi cikkünkben már utaltunk rá, hogy a gazdasági társaságok tagjai a társasági szerződésen túl szindikátusi szerződésben rögzítik belső együttműködésük szabályait, megkettőzve ezzel a társaság életében irányadó dokumentumok körét. Ez a kettősség azonban számos kérdést vet fel például a lehetséges szerződési tartalom, az érvényesség vagy a szerződéskötés körében. A következőkben arra reflektálnánk részletesebben, hogy milyen következményekkel jár egy szindikátusi szerződés megszegése: kihatással lehet-e a társaság egészére vagy csak a szindikátusi szerződésben…

Read more

A hígulás valamint a hígulás elleni védelem a “startup jogban” – Dilution / Anti-dilution

A kockázati tőkebefektetés hosszú távú együttműködést feltételez a kockázati tőkebefektető és a céltársaság között, ezért döntő jelentősége van annak, hogy milyen szerződési konstrukció keretében valósítják meg együttműködésüket. A kockázati tőkés számára az a fontos, hogy a befektetéssel érintett vállalkozás működésében és irányításában bizonyos kontrollt és ellenőrzési jogosultságot szerezzen annak érdekében, hogy a futamidő végén nyereséggel lépjen ki a céltársaságból, míg a céltársaság számára a tőkéhez, a növekedéshez szükséges szakértelemhez, valamint…

Read more

A Dobos – Kőhidi Ügyvédi Társulás munkatársai és szakterületei

Ügyvédi Társulásunk átfogó gazdasági jogi szolgáltatást nyújt a Budapest – Győr – Bécs tengelyen, illetve e városok vonzáskörzetében működő cégek részére. Úgy gondoljuk, hogy ügyvédi társulásunk munkájának színvonalát a munkatársaink szakmai tudása, illetve tapasztalata határozza meg, ezért törekszünk valamennyi szolgáltatási körünkbe eső jogterületen a folyamatos szakmai fejlődésre, illetve a gyakorlati munkavégzés mellett jogszabályfigyelés és tudományos munka végzésére is. Társulásunk budapesti irodáját dr. Dobos István ügyvéd vezeti. Szakterületei közé tartoznak a…

Read more

Cégtulajdonosok közötti megállapodások társasági szerződésben és szindikátusi szerződésben – Hasonlóságok és különbségek

A szindikátusi szerződés a társasági jogi gyakorlat mára jól bevett intézményévé vált még akkor is, ha jogszabály nem rendelkezik róla. Bár a társasági szerződés nem zárja ki annak lehetőségét (és nem eredményez érvénytelenséget), hogy a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeken túl a felek egyéb rendelkezéseket is felvegyenek a társasági szerződésbe, azonban ennek elmaradása és a szindikátusi szerződés széleskörű elterjedése főként a publicitási szabályok, az üzleti titok védelme, valamint a…

Read more

Adatkezelő és adatfeldolgozó elhatárolása

Az Új Általános Adatvédelmi Rendelet (továbbiakban: GDPR) hatálybalépése óta (2018.május 25.) számos kérdés vetődik fel a rendelet alkalmazásával egyidejűleg. Az egyik ilyen meghatározó kérdés, hogy kit illethetünk a GDPR alapján adatkezelői vagy adatfeldolgozói minősítéssel. Mindkét státusz definiálásához szükséges személyes adat fogalmának ismerete.  1. Személyes adat fogalmi meghatározása A személyes adat egy természetes személlyel kapcsolatba hozható adat – különösen a személy neve, azonosító jele, valamint egy vagy több gazdasági, kulturális, szociális, valamint…

Read more Leave a comment

Adatvédelmi incidens a gyakorlatban

A május 25-étől hatályban lévő és hazánkban is kötelezően alkalmazandó új Adatvédelmi Rendelet (továbbiakban: GDPR) meghatározza az adatvédelmi incidens fogalmát, valamint szabályozza azokat az eseteket, amelyekben az adatkezelőknek kötelességük bejelenteni az adatvédelmi incidens megtörténtét az illetékes felügyeleti hatóság felé. Ez a felügyeleti szerv Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH). A GDPR fogalom meghatározása alapján „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon…

Read more Leave a comment

Fontosabb változások 2018. május 25. után az adatvédelemi jog területén

A GDPR hatálybalépésének napján tájékoztató közleményt adott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH). A közlemény szerint 2018. május 25-én, Magyarországon is hatályba lépett az új Általános Adatvédelmi Rendelet (továbbiakban: GDPR). Ettől az időponttól kezdődően közvetlenül alkalmazandóak a GDPR rendelkezései minden adatkezelőre, adatfeldolgozóra, érintettre, valamint a hatóságra és a bíróságokra nézve egyaránt. Ennek ellenére azok a rendelkezések, amelyek végrehajtásához esetleges tagállami jogszabályok szükségesek, nem alkalmazandóak közvetlenül. A hatályos…

Read more Leave a comment

Munkahelyi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos adatkezelés

A május 25-én hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 9. cikk 2. bekezdése rögzíti, hogy a munkahelyi alkalmassági vizsgálatok a személyes adatok különleges kategóriájába tartoznak, valamint kitüntetett figyelmet érdemelnek az adatvédelem szempontjából is. A hatályos magyar munkajogi szabályozás (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről) két típusú munkahelyi alkalmassági vizsgálatot nevesít: „A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban…

Read more Leave a comment