Ideiglenes munkajogi szabályok a járvány idejére

A koronavírus miatt a 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnésétől számított 30. napig olyan szabályokat vezet be a munkajogban, amelyek igyekeznek könnyebbé tenni a munkáltató és a munkavállaló helyzetét a járványveszélyre tekintettel. Ebben a cikkben sorra vesszük, hogy melyek ezek a rendelkezések. Az első változás a munkaidő-beosztást érinti. A munkarend meghatározása tipikusan egyoldalú munkáltatói döntés. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint…

Read more

A koronavírus mint lehetséges vis maior a szerződések esetében

Vis maiornak kell-e tekinteni a koronavírust? Milyen hatással van a vírus a szerződéses kötelezettségek teljesítésére? A WHO által világjárványnak minősített koronavírus globális szintű terjedése hatással van a szerződéses kötelezettségek teljesítésére is. A gazdasági szereplők számos korlátozó tényezővel nézhetnek szembe, legyen szó akár a járványügyi veszélyhelyzetben alkalmazott kereskedelmi- és szolgáltatóipart érintő intézkedésekről vagy egyszerűen az alkalmazottak munkából történő kiesése miatti termelési visszaesésről. Könnyű belátni, hogy a járvány terjedése okán nehézkessé válhat…

Read more

Összefoglaló a koronavírussal kapcsolatos munkajogi kérdésekről – Gyakran Ismételt Kérdések

A Munka Törvénykönyve (Mt.) számos, a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos kérdésre választ ad. Bizonyos kérdések tekintetében azonban megállapítható, hogy a jogszabály jelenlegi állapota „nincs felkészítve” a járványra, ezért a közeljövőben jogszabályváltozások is várhatóak a munkajog területén is. Jelen blogbejegyzés a legfontosabb munkajogi kérdéseket kívánja áttekinteni. 1. Az Mt. rendelkezik vis maior helyzet esetén szabadságok kiadásáról? Nincsen olyan törvényi előírás arra vonatkozóan, hogy a munkáltató vis maior esetén köteles kiadni a…

Read more

Digitális jogi megoldások járványügyi veszélyhelyzetben

Létrehozható-e írásbeli szerződés elektronikusan? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:7. § (3) bekezdése szerint: „Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.” A fenti definíció alapján az egyszerű e-mailben tett jognyilatkozat nem minősül írásbelinek, viszont egy elektronikus aláírással ellátott dokumentum már annak minősül. Elektronikus…

Read more