Céges megbízóink működési területétől, az adott gazdasági szektortól függetlenül vannak olyan ügyvédi munkák, amelyek valamennyi tartós megbízás esetén felmerülnek. Jellemzően ide tartoznak a cégjogi teendők, cégmódosítások, a céges szerződések elkészítése, módosítása, véleményezése, illetve az egyes adójogi kérdések megválaszolása is.

Tekintettel arra, hogy ügyvédi társulásunk un. „full service” jogi szolgáltatást nyújt, valamennyi tartós megbízás esetén felmerülő jogi feladatot el tudjuk végezni.

Jelen cikkben a szerződésmódosítások és szerződésvéleményezések vonatkozásában használt „jogászi szemüveg”-en keresztül figyelembe vett sarokpontokat kívánjuk bemutatni.

I. Üzleti partner által megküldött szerződéstervezet véleményezése és módosítása

A gazdasági kapcsolatok során jellemzően először valamely szerződő fél küldi el az adott ügyletre, jogviszonyra általa előkészített szerződéstervezetet, a másik fél pedig véleményezi és módosítja a szerződést, illetve közli a véleményeltéréseit is. Amennyiben a mi ügyfelünk az a fél, akitől a jogviszonyt szabályozó szerződéstervezetet várják, úgy e szerződést mi szívesen elkészítjük, ennek folyamata a következő blogbejegyzés tárgya. Kapott szerződéstervezet esetén az ügyvéd feladata a véleményezés és a módosítás.
Egyészt leszögezhető, hogy a szerződés véleményezése jogi munka, azonban nem kizárólagosan. A szerződést véleményezni kell abból a szempontból is, hogy az egyes rendelkezések mennyire illeszthetők be a cég belső folyamataiba (például a számlázás, számla megküldésének rendje, fizetési határidő), illetve az ügyfélnek tájékoztatnia kell az ügyvédjét a szolgáltatás nyújtása során tipikusan felmerülő problémákról is. A szektorspecifikus problémákat ismerjük (pl. építőipari lánctartozások), azonban az adott piacon tevékenykedő valamennyi céget nem ismerjük, így ügyfelünknek jeleznie kell, ha a múltban egy szerződő féllel a szerződés teljesítése során már akadt problémája.

II. A szerződések véleményezése és módosítása ügyfelünk érdekei mentén:

Ügyvédi társulásunk a szerződések véleményezését soha sem tisztán jogszerűségi szempontból végzi el, hanem kiemelten szem előtt tartjuk ügyfelünk érdekeit az adott jogviszonyban. Az a szerződésvéleményezés, amely kizárólag a jogszerű / nem jogszerű kérdéskörre korlátozódik, álláspontunk szerint nem lehet ügyfelünk számára megfelelő. Két gazdasági társaság szerződése esetén az eltérést nem engedő (kógens) fogyasztóvédelmi szabályok nem nyernek alkalmazást, így a gyakorlatban nagyon csekély azon rendelkezések száma, amelyekre azt mondhatjuk, hogy nem jogszerű kikötés (jellemzően ilyen szokott lenni például, amikor gazdasági ügyekben kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék illetékességét). Fontos emellett azt is megemlíteni, hogy a kógens szabályok szektorspecifikusak is (ld. II.e. pont) . Mire kell tehát az ügyvédnek figyelnie?

Álláspontunk szerint a szerződéseket ügyfelünk érdekei mentén kell véleményeznünk. Mindig fel kell tennünk az ügyvédi munka során az alábbi  kérdéseket:

Mi az adott szerződéses jogviszonyban az ügyfelünk érdeke?
Mivel tudjuk az érdekeinek megfelelő együttműködést a szerződéssel is elősegíteni?
Hogyan tudjuk a másik felet rászorítani arra, hogy szerződéses kötelezettségeit teljesítse?

Elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk a szerződő felek között tipikusan felmerülő problémákkal, illetve az adott szektorban alkalmazott gyakorlatokkal is. Az érdekek mentén történő szerződésvéleményezés mindig több, mint egy tisztán jogszerűségi vizsgálat. A teljesség igénye nélkül kiemelten figyelemmel kell lenni az alábbiakra:

a./ A szerződés időtartama és megszüntetése: Határozatlan vagy határozott idejű szerződés. Utóbbi esetben jellemzően nem lehet a szerződés rendes felmondással megszüntetni. Kérdés tehát, hogy mi az általunk képviselt ügyfél érdeke? A szerződéses jogviszonyból való könnyebb szabadulás vagy a szerződő fél „szerződésben tartása”?

b./ A szolgáltatás teljesítésének dokumentálása: Vannak olyan szerződések, amelyek a szolgáltatás egyszeri nyújtásával teljesedésbe mennek, megszűnnek. Fontos tehát annak rögzítése a szerződésben, hogy mely esetben minősül a szolgáltatás teljesítettnek. Amennyiben ügyfelünk például építőipari kivitelezési munkát végez, úgy gondolnunk kell arra az esetre is, amikor a megrendelő nem kíván részt venni az átadás-átvételi eljáráson, illetve nem hajlandó aláírni a teljesítésigazolást anélkül, hogy ennek okát írásban közölné.

c./ A pénzügyi teljesítés feltételeinek pontos rögzítése: A jogviszonyban részt vevő felek kiemelt érdeke (cash flow szempontok), hogy az adott szolgáltatás pénzügyi teljesítésére mikor kerül sor: A szerződés elő- vagy utófinanszírozást tartalmaz, esetleg ezeket vegyíti, illetve hogy utófinanszírozás esetén hány napos fizetési határidőben állapodnak meg a felek.

d./ Biztosítékok kérdése: A biztosítékok a szerződéses szolgáltatások teljesítésére szorítják rá a Feleket. Egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéses biztosíték a kötbér. A kötbér mindkét szerződő fél érdekeit szolgálhatja, típusától függően: Így például lehetőség van arra, hogy késedelmes pénzügyi teljesítéshez kapcsoljunk késedelmi kötbért, ugyanúgy ahogy egy kivitelezési véghatáridő tekintetében is megállapíthatunk kötbérterhes határidőt, vagy egy esetleges hibás teljesítésre is kiköthetünk hibás teljesítési kötbért. Természetesen minden szerződő fél érdeke az, hogy az ő szolgáltatását kötbér ne terhelje, míg a másik fél teljesítését kötbérrel biztosítsuk. Az ügyvéd feladata az is, hogy e két szélsőséges pont között megtalálja az ügyfelének kedvező középutat.

e./ Szektorspecifikus kógens szabályok: A szerződések véleményezésénél, módosításánál az ügyvédnek feltétlenül figyelembe kell venni az egyes, un. szektorspecifikus kógens (eltérést nem engedő) szabályokat is. Így például az ügyvédnek tudnia kell, hogy ha kereskedelmi szerződést ír, amelyet a kereskedő cég a beszállítókkal való jogviszonyában kíván alkalmazni, akkor éles különbséget kell tenni az „élelmiszeres” és a „nem élelmiszeres” beszállítók között (lásd: 2009. évi XCV. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról). Másik esetben, ha ügyfelünk pénzügyi szolgáltatást nyújt, akkor kiemelten figyelemmel kell lennünk a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) rendelkezéseire is.

III. Jelen blogbejegyzés célja annak tudatosítása, hogy az ügyvédi munka nem kizárólag a szerződés jogszerűségi vizsgálata, ennél komplexebb tevékenység. Amennyiben akár eseti megbízást kíván nekünk adni szerződés elkészítésére vagy véleményezésére, akár tartós megbízásra kíván tőlünk ajánlatot kérni, elérhetőségeink bármelyikén szívesen állunk az Ön rendelkezésére.

dr. Dobos István és dr. Kőhidi Ákos
Dobos – Kőhidi Ügyvédi Társulás [Budapest – Győr]
office@doboskohidi.eu
36 30 308 81 51 vagy 36 30 586 61 62