A koronavírus miatt a 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnésétől számított 30. napig olyan szabályokat vezet be a munkajogban, amelyek igyekeznek könnyebbé tenni a munkáltató és a munkavállaló helyzetét a járványveszélyre tekintettel. Ebben a cikkben sorra vesszük, hogy melyek ezek a rendelkezések.

Az első változás a munkaidő-beosztást érinti. A munkarend meghatározása tipikusan egyoldalú munkáltatói döntés. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. Főszabály szerint a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Azonban az Mt. 97. § (5) bekezdésében foglaltak értelmében a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja. A kormányrendelet értelmében a munkáltató ezen közlési szabály betartása nélkül is módosíthatja a munkaidő-beosztást, aminek köszönhetően rugalmasabban tudja módosítani a már beosztott munkaidőt.

A következő rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. Az Mt. alapján a távmunkavégzés keretében a munkavállaló a munkáltató székhelyétől vagy telephelyétől elkülönült helyen folytat rendszeresen munkát úgy, hogy a munkát számítástechnikai eszközzel végzi és azzal is továbbítja. A távmunkavégzés gyakorisága szempontjából három esetet tudunk megkülönböztetni. A rendszeres távmunka esetében a felek a munkaszerződésben már előre a távmunkavégzésben állapodnak meg, a részleges távmunka során a munkavállaló a munkaidejének csak egy részét végzi távmunkában, továbbá lehetőség van az alkalmi távmunkára is, amely jelen járványhelyzetben különösen kedvező lehet mindenki számára. A munkáltató ezáltal biztosítani tudja a vállalkozásának a működését, hiszen az elvégzendő feladatokat távmunkában eltudja végezni a munkavállaló, akinek szintén kedvező, hogy otthonról biztonságosan eltudja látni a feladatait.

A távmunkavégzés a felek megállapodása alapján a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel (pl: saját laptoppal) is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos állapotáról. A munkaeszköz biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.  Távmunkavégzés esetén munkahely az a felek által meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi. Ha a munkáltató megfelelőnek minősítette a munkavállaló lakásának azon helyiségét, ahol a munkavállaló a munkát végezni kívánja, az otthoni munkavégzés során bekövetkező balesetek csak akkor minősülnek munkabalesetnek, ha azok a kijelölt helyiségben történnek. Ha tehát e helyiségben megrázza az áram a munkavállalót, az munkahelyi baleset, és a munkáltató felelőssége fennáll a munkavállalónak ezzel összefüggésben keletkezett káráért.  Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Távmunkában értelemszerűen csak olyan munkakör ellátása végezhető, amelyek természetüknél fogva erre alkalmasak.

Az Mt. alapján a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat, emellett a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást az általános magatartási követelmények betartásának megfelelően módosítani. Ezek a rendelkezések a kormányrendelet értelmében azzal egészülnek ki, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket is megteheti.

Fontos rendelkezése a kormányrendeletnek, hogy az előzőekben kifejtett szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatályának tartama alatt nem lehet alkalmazni.

Az utolsó és egyben legfontosabb szabálya a kormányrendeletnek alapjaiban változtatja meg a Munka Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását. Ehhez fontos tudni, hogy az Mt. tartalmaz kógens, azaz eltérést nem engedő normákat, diszpozitív, azaz a törvény rendezéseitől eltérést megengedő normákat, emellett olyan rendelkezéseket is, amelyek esetében csak a munkavállaló javára való eltérés megengedett. A kormányrendelet értelmében azonban a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek. Ezzel gyakorlatilag minden kógens vagy rendelkezés diszpozitívvá lazul, amelytől a felek eltérhetnek. Azaz bármilyen Mt. rendelkezéstől eltérhetnek a felek közös megegyezéssel.

Fontos meg egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a változások 2020. március 19-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig hatályosak, a Korm. rendelet szövegszerű értelmezése szerint azonban arra a következtetésre juthatunk, hogy az Mt. rendelkezéseitől eltérő közös megegyezéssel megvalósuló munkaszerződés módosítása után kialakuló új munkaszerződési tartalom addig lesz hatályos, ameddig a felek közös akarattal nem módosítják újra (akár a veszélyhelyzetet megelőző állapotra visszatérve). Természetesen elképzelhető, hogy egy újabb Kormányrendelet a közös megegyezéssel történő módosítás időbeli hatályát maga határozza majd meg és nem bízza a „visszatérést” a felekre.

Dr. Kőhidi Ákos Phd., ügyvéd
Dr. Dobos István LLM., ügyvéd
Nagy Bonifác, gyakornok

e-mail: office@doboskohidi.eu
+36 30 308 81 51
+36 30 586 61 62