BREAKING: Így módosulnak az üzleti titok védelmének szabályai

Az Országgyűlés 2018. július 20.-án elfogadta az üzletit titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényt, amely 2018. augusztus 8-tól hatályos. Jelen írásban a törvény rendelkezéseiről, ezáltal az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatos főbb változásokról írunk.

A törvény módosításának hátterében az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8-án elfogadott irányelvnek való megfelelés állt (2016/943/EU irányelv). Az üzleti titokra és a védett ismeretre (know how) vonatkozó szabályokat eddig a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) második részében, az ember, mint jogalany című könyvében találhattuk. Az irányelv sajátossága, hogy – a magyar Ptk.-hoz képest – új alapokra helyezi az üzleti titok szabályozását. Az Irányelv az üzleti titok védelmét a jogintézmény természetéhez jobban igazodó vagyoni jogi jellegű rendelkezéseken keresztül valósítja meg, amelyeket innentől már nem a Ptk.-ban találhatunk meg.

Az üzleti titok új fogalma igazodik az Irányelv új megközelítéséhez, amelynek köszönhetően kereskedelmi érték helyett, a tágabb vagyoni értékkel bír fordulat került a definícióba. Ezen kívül az információk titkos jellegével is kiegészült a fogalom.

A jogszabály rögzíti az üzleti titok jogosultjának jogait. Az üzleti titokhoz fűződő jog – az Irányelv rendelkezéseivel összhangban – nem kizárólagos jog, ily módon fennmaradhat a lehetősége ugyanazon know-how vagy információ független felfedezésének is. A jogosultnak a törvény alapján – pozitív megközelítésben – joga van az oltalom tárgyának hasznosítására, harmadik személyekkel való közlésére és nyilvánosságra hozatalára.

A törvény újdonsága, hogy a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat. Ezen szerződéseket el is nevezi a törvény: előbbit üzleti titok jogátruházási szerződésnek, utóbbit pedig üzleti titok hasznosítási szerződésnek. Az üzleti titok hasznosítási szerződés pedig a licencia szerződésekhez hasonlít, amelyet a Ptk. absztrakt módon „vagyoni jog által védett oltalmi tárgy időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására” engedély útján jogot engedő szerződésnek tekint (Ptk. 6:178. §). Tekintettel arra, hogy a törvény hátterét adó Ptk, nem rendelkezik a jogátruházási- és hasznosítási szerződés tartalmi elemeiről, a Ptk. általános szerződési szabályai kitöltik a látszólagos hézagot. Így például az üzleti titok jogátruházási szerződésre nézve a jogszavatosságról a Ptk. 6:175. § és 6:176. §, az üzleti titok hasznosítási szerződésre nézve ugyanerről a kérdésről a Ptk. 6:178. § rendelkezik. Az első esetben a szerződés tárgya lehet egyéb jog is, márpedig az üzleti titokhoz fűződő jog ilyen jog, a második esetben a hasznosítás tárgya lehet a vagyoni jog által védett oltalmi tárgy is, amelynek körébe tartozik az üzleti titok is.

Az üzleti titokhoz fűződő jog korlátozott jog. Ennek alapján – ahogy a korábbiakban a Ptk.-ban is – szükséges nevesíteni azokat a kivételeket, amelyekre a jogosult joga nem terjed ki. A Ptk. a korábbiakban az üzleti titok és a védett ismeret tekintetében külön-külön fogalmazott meg kivételeket, az Irányelv logikájában ugyanakkor az üzleti titokra vonatkozó minden kivétel a védett ismeret tekintetben is fennáll, így a különtartás nem szükséges . Jelen jogszabály a kivételeket egységes, átlátható módon nevesíti.

  1. § (1) Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, amennyiben
    a) a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás,
    b) nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése – feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség – ,
    c) a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása, vagy
    d) egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás útján valósul meg.

Az új szabályozási megoldás új szankciórendszert is meghatároz. A védelem teljességéhez szükségesnek mutatkozik, hogy a lehető legteljesebb mértékben átemeljék az üzleti titok védelméről szóló törvénybe a szellemi tulajdonnal kapcsolatos törvények bevált szankcióit és eljárási megoldásait. Ez a szankciós lista láthatóan bővebb mint korábban a Ptk.-ban megjelenő és az üzleti titokra is alkalmazandó személyiségvédelmi szankciós lista.

  1. § (1) bekezdés: Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a jogsértés megállapítása mellett követelheti:
    a) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
    b) a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását;
    c) a jogsértő áru megsemmisítését, vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét,
    d) a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
    e) a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
    f) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását,
    g) a jogsértéssel el ért gazdagodás visszatérítését;
    h) az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását, és
    i) követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét.

Az üzleti titok védelmével kapcsolatos polgári peres eljárásokban a Polgári Perrendtartás szabályainál szigorúbb titokvédelmi kötelezettség kerül bevezetésre, hasonlóképpen az iratbetekintéssel kapcsolatos rendelkezésekhez. Az ilyen perek sajátossága az, hogy az üzleti titok tartalmának megismerése, vizsgálata elkerülhetetlen, ugyanis az állítólagos jogsértő elsősorban arra építheti érdemi védekezését, hogy a jogosult által állított üzleti titok nem részesül védelemben. Emiatt nem írható elő az üzleti titok megismerésének a teljes tilalma. Azt legalább a felek mindegyikének, és jogi képviselőiknek, a titokjogosulttól különböző fél, illetve jogi képviselője esetében megfelelő titoktartási kötelezettség előírásával megismerhetővé kell tenni. A hozzáférhetővé tétel a szakértő esetében is szükséges lehet.

Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó joganyag a speciális jogtárgyhoz igazodó különös szabályokkal egészül ki.

  1. § (1) bekezdés: A bíróság a jogosult kérelmére az ellenérdekű féllel szemben az alábbi ideiglenes intézkedéseket is elrendelheti:
    a) az üzleti titok felfedésének vagy hasznosításának abbahagyására kötelezés vagy az attól való eltiltás, ideértve a 7. § (2) bekezdése alapján kérelmezhető abbahagyásra kötelezést és eltiltást is,
    b) a jogsértő áru előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, jogsértő áru ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása,
    c) a valószínűsíthetően jogsértő áru – ideértve a behozott árut is – lefoglalása vagy meghatározott személynek történő átadása, forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának megakadályozása érdekében.

A törvény értelmében bevezetésre kerül az állítólagos jogsértő által nyújtott biztosíték mellett a jogsértőnek állított magatartások továbbfolytatásának engedélyezése is.

  1. § (3) bekezdés: A bíróság az (1) bekezdésben felsorolt ideiglenes intézkedések helyett a Pp. biztosítékadásra vonatkozó szabályai szerint az üzleti titok feltételezett jogosulatlan hasznosítása folytatását a jogsértő által nyújtandó biztosíték adásához kötheti. Az üzleti titok felfedése biztosíték adása ellenében sem engedélyezhető.

A jövőben a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek majd. Ilyen módon a szabályozás elkülöníti a természetes személyek és piaci szereplők titokvédelmét.

A fentiekre tekintettel javasoljuk a cégek szerződési állományában található és gyakran alkalmazott (titokvédelmi rendelkezéseket tartalmazó) szerződések jogi felülvizsgálatát, amelynek teljes körű elvégzését ügyvédi társulásunk egyedi ajánlat alapján tudja vállalni.

 

dr. Kőhidi Ákos, dr. Dobos István, Nagy Bonifác
Dobos – Kőhidi Ügyvédi Társulás [Budapest – Győr]
office@doboskohidi.eu
36 30 586 61 62 vagy 36 30 308 81 51

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.