Magyarország Alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van az igazságszolgáltatáshoz, annak keretében a bírósághoz forduláshoz, valamint a bíróságok tisztességes eljárásához, vagyis a jogvitában érdekelt félnek alkotmányos joga van arra, hogy ügyét bíróság elé vigye, azonban ez az alkotmányos alapjog magában foglalja annak szabadságát is, hogy e jogával ne éljen és a bírósághoz fordulás jogának negatív oldala alapján a jogvita eldöntéséhez alternatív vitarendezési formát válasszon.

Alternatív vitarendezési fórumok a Békéltető Testületek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, a Közvetítés, valamint az állandó vagy eseti választottbíróság is. A következőkben az alternatív vitarendezési módok közül a választottbíróság intézményét kívánjuk bővebben áttekinteni.

• A választottbíráskodás indokoltsága

A tavalyi évben hatályba lépett polgári eljárásjogi kódex alapvetően változtatta meg a korábban hatályos polgári eljárásjogi szabályozást, aminek egyik indokaként az adható elő, hogy a bíróságok túlzott leterheltségét mérsékelni kívánta. Az új szabályozás a koncentrált pervitelre fókuszál, vagyis arra, hogy valamennyi jogvita egyetlen tárgyaláson elbírálható legyen. Véleményünk szerint ez egyszerűbb megítélésű magánjogi jogviták esetében üdvözlendő szemléletmód váltást jelent, azonban pénzügyi intézmények, bankok, etc. esetében felmerülő komplex jogviták kapcsán nem. Ezek alapján úgy véljük, hogy a választottbírósági törvény és a választottbírósági vitarendezés lehetősége valós alternatívát kínál az új eljárásjogi kódex által megteremtett környezetben.

• A választottbíráskodás előnyei

Egy választottbírósági eljárás számos előnyt hordoz magában: gyorsabb eljárást kínál alacsonyabb eljárási költségek mellett, mindehhez a jogvita tárgyában releváns szakértelem párosul, az eljárások a nyilvánosság elől elzártan, a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben, az általuk megállapított szabályok szerint folyik. A választottbírósági eljárás lehetősége a gazdasági élet szereplői számára az állami igazságszolgáltatás valódi alternatívájaként szolgál, a fentieken túl pedig a hazai befektetési környezetet is vonzóvá teheti a külföldi befektetők számára. Amennyiben a választottbírósági eljárás Magyarországon zajlik, arra a 2017. évi LX. törvény rendelkezései az irányadók: csak arra a választottbíróságra terjed ki a törvény hatálya, amelynek Magyarországon van a helye (eseti választottbíráskodás) vagy a székhelye (állandó választottbíráskodás). A választottbíráskodás akkor eseti, ha a jogvita felmerülésének idején az egymással vitában álló felek a pillanatnyilag aktuális vitájuk eldöntésére állítanak fel egy bizottságot, határozzák meg annak eljárását, nyelvét és helyét, amely bizottság a vita eldöntését követően nem működik tovább. Az állandó választottbíróság, ahogyan a neve is mutatja, annyiban különbözik az előbbitől, hogy egy határozatlan időre létrehozott szervezetet jelent, ahová a felek alternatív vitarendezés céljából fordulhatnak.

• A választottbíráskodás hatálya

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önrendelkezési jogból, a szerződési szabadságból és a bírósághoz fordulás jogának negatív oldalából vezethető le az alternatív vitarendezés lehetősége. Vagyis bárki dönthet önrendelkezési jogánál fogva úgy, hogy nem él a bírósághoz fordulás jogával és szerződésben akként állapodik meg, hogy eseti vagy állandó jelleggel a kereskedelmi jogviszonyból származó vitája eldöntését alternatív fórumra, választottbíróságra bízza.

A törvény értelmezésében a választottbíráskodás a kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitáknak állami bírósági peres eljárás helyett a felek által választott eljárásban történő eldöntése, akár eseti, akár állandó választottbírósági intézmény folytatja le az eljárást. A választottbíróság eljárásának kikötésével a felek az államilag szervezett rendes bíróság eljárását a választottbírósági törvényben meghatározott körre korlátozzák és a választottbíráskodásról szóló törvényben foglalt szabályok megtartása esetén az állami bíróságok nem avatkozhatnak be a jogvita választottbíróság által történt elbírálásába. A hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró állandó választottbíróság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság. A törvény ennek hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet.

A kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvita alatt minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyból származó vitát kell érteni, azonban kizárt az alternatív vitarendezés ilyen formája a fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a Pp. által szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.

• A választottbírósági eljárás

A következőkben egy rövid áttekintést kívánunk nyújtani arról, hogy milyen események egymásutánja jellemző a választottbírósági eljárásra.

• A tanács összetétele

Választottbíróság a felek közötti jogvitában csak akkor járhat el, ha a felek alávetési nyilatkozatot tettek, vagyis az alternatív eljárás lehetőségében megállapodtak és a jogvita kereskedelmi jogviszonnyal áll összefüggésben. Amennyiben a felek az érvényes kikötés birtokában jogvitájuk választottbíróság általi rendezését kérik, akkor dönteniük kell a választottbírósági tanács összetételéről, továbbá a választottbírák kijelölésének módjáról. A tanács összetétele körében szabadon állapíthatják meg a választottbírák számát, azonban ügyelniük kell arra, hogy az páratlan legyen. Amennyiben a felek az összetétel kérdésében nem állapodnak meg, úgy a törvény rendelkezésénél fogva hármas tanács jár el. Ha a felek a választottbírák kijelölésének kérdését nem tisztázták, arra az esetre a választottbírósági törvény a következő szabályokat rendeli alkalmazni: hármas tanácsban történő eljárás esetén mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró dönt az elnöklő személyéről, hármasnál többes tanács tagjait a felek egyenlő arányban jelölik és a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek. Amennyiben csak egy választottbíró jár el és a felek ennek személyében nem tudnak megállapodni, bármelyikük kérésére őt a Fővárosi Törvényszék; a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben pedig a választottbíróság honlapján közzétett választottbíró-ajánlási listáról a választottbíróság elnöksége jelöli ki.

• Döntés a hatáskörről

Ezt követően a választottbíróság dönt a saját hatásköréről. A saját hatáskörről való döntés magában foglalja a választottbírósági szerződés létrejöttét vagy érvényességét illető kifogás eldöntését is. A választottbíróság csak akkor állapíthatja meg hatáskörét, ha a választottbírósági szerződésből (alávetési nyilatkozat) megállapítható, hogy a felek állandó vagy eseti választottbíróság eljárásában, állandó választottbíróság esetében pedig melyik választottbíróság eljárásában állapodtak meg. Nem érinti a hatáskör kérdését, ha a felek az eljárási szabályokban nem állapodtak meg.

• Az eljárási szabályok

Amennyiben a felmerült vita kapcsán a választottbíróság megállapította hatáskörét, az eljárási szabályok meghatározására kerül sor, feltéve, hogy a felek azt előzetesen nem tisztázták szerződésükben. A választottbírósági eljárásnak a polgári peres eljárásról szóló törvény nem háttér joga, ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a felek így állapodnak meg, vagy a választottbíróság jogosult az eljárás rendjét megállapítani és így dönt. A felek alávetési nyilatkozatukban vagy a választottbíróság hatáskörének megállapítását követően arról is dönthetnek, hogy jogvitájukat mely jog alapján döntse el a választottbíróság. A feleknek a választottbírósági kikötésben foglalt azon rendelkezését, amely szerint szerződésükre a magyar jog szabályait kell alkalmazni, az alkalmazandó anyagi jogra és nem az eljárási jogra vonatkozó kikötésként kell értelmezni. Amennyiben a felek az eljárási és alkalmazandó anyagi jogi szabályokban nem tudtak megállapodni, helyettük a választottbíróság dönt.

• Tárgyalás tartása

Miután a hatáskör és az eljárási szabályok, valamint az alkalmazandó jog kérdése tisztázásra került, a választottbírósági tanács dönt arról, hogy tart-e tárgyalást, vagy az eljárást anélkül folytatja le, feltéve ha a felek ennek kérdéséről megállapodásukban nem határoztak. Amennyiben tárgyalás tartására kerül sor, a választottbírósági tanácsnak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel összhangban kell eldöntenie. Amennyiben a felek az alkalmazandó anyagi jogot nem határozták meg, a jogvitát a választottbírósági tanács az általa alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi szabályok alapján állapítja meg.

• Döntés

A döntéshozatal szótöbbséggel történik és a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. A választottbírósági ítélet rendes bírói úton csak a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben vizsgálható felül, egyebeken a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté.

• Állandó választottbíróságok

Magyarországon állandó választottbíróságként a Kereskedelmi Választottbíróság jár el, valamint a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a Sport Állandó Választottbíróság, és az agrárkamara által működtetett választottbíróság.

• Választottbírósági kikötés társasági jogi jogvitákban

A Polgári Törvénykönyv a gazdasági társaságok közös szabályai körében úgy rendelkezik, hogy társasági jogi jogvita eldöntésére választottbírósági eljárás köthető ki, ami a magánautonómia minél szélesebb körben történő érvényesülését hivatott garantálni. Az alternatív vitarendezés jogalapját a Polgári Törvénykönyv adja meg, azonban a részletszabályokat már a választottbírósági törvény tartalmazza. Ennek indoka az, hogy a Polgári Törvénykönyvből származó jogok érvényesítése alapvetően bírói útra tartozik, vagyis a rendes bíróság eljárására, de a gazdasági társaságok közös szabályai körében tett felhatalmazás alapján társasági jogvita választottbíróság elé is utalható. A kódex értelmezésében társasági jogi jogvita a gazdasági társaság és tagja (volt tagja), valamint a tagok közötti jogvita, amennyiben az a társasági jogviszonnyal függ össze, továbbá a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő, vagy a felügyelőbizottság tagja közötti jogvita, ha az a vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági megbízatással kapcsolatos, ezen túl a társaság szervei által hozott határozatok választottbírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetősége is biztosított.

Választottbírósági eljárással vagy polgári perrel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére.

dr. Dobos István ügyvéd, dr. Kőhidi Ákos ügyvéd, egyetemi docens, dr. Nagy Barna Krisztina egyetemi oktató
Dobos – Kőhidi Ügyvédi Társulás [Budapest – Győr]
office@doboskohidi.eu
36 30 308 81 51 vagy 36 30 586 61 62