A szindikátusi szerződés a társasági jogi gyakorlat mára jól bevett intézményévé vált még akkor is, ha jogszabály nem rendelkezik róla.

Bár a társasági szerződés nem zárja ki annak lehetőségét (és nem eredményez érvénytelenséget), hogy a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeken túl a felek egyéb rendelkezéseket is felvegyenek a társasági szerződésbe, azonban ennek elmaradása és a szindikátusi szerződés széleskörű elterjedése főként a publicitási szabályok, az üzleti titok védelme, valamint a technológiai fejlődés okán a cégalapítások gyorsításának, egyszerűbbé és olcsóbbá tételének kívánalmával magyarázható. Ez pedig előre is vetíti a két társasági dokumentum viszonyának további jellemzőit.

1. A szindikátusi szerződés fogalma

A szindikátusi szerződés egy kooperációs kontraktus, amely a Polgári Törvénykönyv és más hatályos jogszabály által nem nevesített, atipikus megállapodás. A jogi szabályozás hiányára tekintettel egzakt fogalmi meghatározással nem rendelkezik, pusztán a bírói gyakorlat által kidolgozott és a szakirodalom segítségével árnyalt ismérvei révén ragadható meg; a gyakorlatban elfoglalt helye alapján, valamint a szabályozási környezethez és a társasági szerződéshez való viszonya szerint írható körül. A következőkben a szindikátusi szerződés és a társasági szerződés viszonyáról szeretnénk röviden szólni.

Mind a társasági szerződés, mind a szindikátusi szerződés kooperációs kontraktusok: ezek a szerződések azért kerülnek megkötésre, hogy a részes felek a valamilyen közös cél elérése érdekében való együttműködésüknek megfelelő jogi keretet biztosítsanak. Ezek tipikusan a magánszféra alanyai közötti megállapodások, ahol minden kooperációban részes felet azonos cél vezérel. Ahogyan a bevezetésben is említésre került, a szindikátusi szerződés egy olyan megállapodás, amelyet egyetlen jogszabály sem ismer, ellentétben a társasági szerződéssel, ami a Polgári Törvénykönyvben, a Jogi Személy Könyvben nevesítésre kerül. Lényeges különbség továbbá a kooperáció célja: a társasági szerződésben az alapítók kölcsönösen és egybehangzóan gazdasági társaság létrehozására és működtetésére irányuló akaratukat juttatják kifejezésre, a létrehozni kívánt gazdasági társasággal kapcsolatosan rögzítenek jogokat és kötelezettségeket. A szindikátusi szerződés ilyen ismérvvel nem rendelkezik, nem hoz létre új jogalanyt, hanem a gazdasági társaságban, mint szervezeti keretben a tagok között megvalósuló kooperáció részleteit tisztázza, azaz a társasági szerződésen felül határoz meg további rendelkezéseket. Ezért a szindikátusi szerződés járulékos megállapodás lesz, a társasági szerződés rendelkezéseit egészíti ki. Ugyanis a társasági szerződés alapvetően a tagok és a társaság, a tagok egy csoportja és a társaság, valamint a tagok közötti viszonyt határozza meg. A szindikátusi szerződés a társasági szerződés által kialakított többrétegű jogviszonyban a tagok közötti viszonyhoz, az alapjogviszonyhoz kapcsolódik, azt alakítja. Külön tisztázandó, hogy a szindikátusi szerződés – bár a társasági jogviszony alakítója – nem tekinthető társasági szerződésnek vagy jogszabálynak, pusztán kiegészíti a társasági szerződést a tagok közötti viszonyra vonatkozó társasági rendelkezések körében, a felek háttér-megállapodásaként vehető figyelembe.

2. A társasági szerződés és szindikátusi szerződés tartalma

A társasági szerződés esetében a törvény rögzíti, mik azok a kérdések, amelyekről a feleknek kötelező rendelkezniük: meg kell határozniuk a létrehozni kívánt gazdasági társaság nevét, székhelyét, a tevékenységi körét, az alapító személyeket, valamint azt a vagyontömeget, amelynek rendelkezésre bocsátásával a társaság megkezdi működését. Ezek elmaradása esetén a szerződésük nem lesz alkalmas a kívánt cél elérésére. Ezzel szemben a szindikátusi megállapodások kapcsán ilyen megkötés nincs. A felek szabadon döntenek arról, hogy milyen tartalommal ruházzák fel a társaságon belüli együttműködésük feltételeit tisztázó szerződésüket. A gyakorlatban a következő szabályozási tárgykörök terjedtek el a teljesség igénye nélkül: szindikátusi szerződés köthető gazdasági társaság alapítására vonatkozó szándék megerősítéseként és az alapítás körében felmerülő lényeges kérdések tisztázásaként; a már működő gazdasági társaság esetében a szavazás részletszabályainak kidolgozására, a szavazati jog gyakorlására, az ügyvezető vagy ellenőrző szerv összetételére vagy megválasztására, rendelkezhet társasági részesedés átruházásáról vagy nyereség felosztásáról, az üzletpolitika meghatározásáról etc. Amennyiben a tagok szindikátusi szerződés kötéséről határoznak, figyelemmel kell lenniük a társasági szerződés elsőbbségére, vagyis a szindikátusi megállapodás tartalma nem lehet ellentétes a társasági szerződéssel és nem is írhatja felül azt, ellenkező esetben a másodlagos megállapodás érvénytelen lesz.

A szindikátusi szerződés tehát alkalmas arra, hogy a belső jogviszony vonatkozásában részletesebb és a felek számára kedvező rendelkezéseket állapítson meg. A probléma akkor merül fel, ha valamely fél a szerződést megszegi. Nincs egységes álláspont arra nézve, hogy a szindikátusi megállapodás megszegése, mint a társasághoz és a társasági joghoz szorosan kötődő megállapodásban foglaltakkal ellentétes magatartás esetén pusztán a szerződésszegés esetére vonatkozó jogkövetkezmények, avagy társasági jogiak (tagkizárás) is alkalmazhatóak. A tagkizárás esetkörében a bírói gyakorlat akként foglal állást, hogy akár egyéb megállapodásban, szindikátusi szerződésben a felek eleve rögzíthetik azokat az okokat, amelyeket olyan súlyúnak tekintenek, hogy megvalósulásuk alapot ad a kizárási per kezdeményezésére, azaz társasági jogi szankció alkalmazására. E kérdéskör kapcsán látnunk kell, hogy bár a szindikátusi szerződés a társasági szerződés által létrehozott alapjogviszonyhoz járul, mégis a társasági szerződéstől független, önálló szerződés A szerződésszegési helyzet elkerülését segíti elő az, ha a szindikátusi megállapodás a szerződésszerű magatartás betartására ösztönző biztosítékokat tartalmaz (pl. kötbér, jogvesztés kikötése, kölcsönösségi retorzió, szindikátusból való kizárás). Ez a kérdéskör nem merül fel abban az esetben, ha a szindikátusi megállapodás tartalma a társasági szerződés részét képezi.

3. A társasági és a szindikátusi szerződés joghatásai

A következőkben néhány példa áttekintésére vállalkozunk, amelyek jól szemléltetik a szindikátusi és a társasági szerződésbe foglalt megállapodások joghatása közötti különbségeket.

3.1. Mellékszolgáltatás

Korlátolt felelősségű társaság alapítása során a tag kötelezettsége a törzsbetétének teljesítése, míg szabad belátása alapján egyéb vagyoni hozzájárulás teljesítését is vállalhatja, amelyet a felek a társasági szerződésben köthetnek ki. Az egyéb vagyoni hozzájárulást nevezzük mellékszolgáltatásnak. A mellékszolgáltatás vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű szolgáltatást jelent, a tag szabad akarat-elhatározásán múlik, hogy teljesítését vállalja-e. Járulékos jellegű szolgáltatás, melynek jogalapja a tagsági jogviszony, teljesítéséért a tag ellenszolgáltatásra tarthat igényt. Mellékszolgáltatás vállalása esetén a társasági szerződésben rögzíteni szükséges a mellékszolgáltatás teljesítését vállaló tag nevét, a mellékszolgáltatás tárgyát, a teljesítés módját és időtartamát, az esetleges díjazás mértékét, annak módját és idejét, valamint a mellékszolgáltatás nem teljesítése esetére alkalmazandó szankciót. A szerződésmintával történő alapítás során a kötelező tartalmi elemek között a mellékszolgáltatásra vonatkozóan nem található rendelkezés, így azt a felek vagy külön szerződésben rögzítik vagy a szerződésminta és egyszerűsített cégeljárás előnyeit (gyorsaság és költséghatékonyság) elveszítve ügyvéddel, jogtanácsossal vagy közjegyzővel készíttetnek társasági szerződést. A mellékszolgáltatást érintő kérdések külön megállapodás – szindikátusi szerződés – révén történő szabályozása célszerűbb, ugyanis ebben az esetben az egyszerűsített cégeljárás előnyeit élvezhetik az alapítók, valamint a mellékszolgáltatásra vonatkozóan a társasági szerződés módosítását érintő legfőbb szervi döntés és az azt követő eljárás helyett a társaság és a tag közötti szerződésmódosítás révén rugalmasabban kezelhető a mellékszolgáltatást érintő jogviszony módosítása. Amennyiben a mellékszolgáltatás feltételei szindikátusi szerződésben kerültek rögzítésre, a tag pedig a mellékszolgáltatási kötelezettségét megszegi, ebben az esetben a szerződésszegés esetére vonatkozó polgári jogi szankciók alkalmazhatók, azonban a feltételek fennforgása esetén a tag kizárása is kezdeményezhető, mint társasági jogi jogkövetkezmény.

3.2. Szavazás

Amennyiben szavazási megállapodás (szindikátusi szerződés) megkötésére kerül sor a kft-ben, a kontraktus a felek jövőbeni magatartását határozza meg egyszeri alkalomra vagy huzamosabb időszakra, arról rendelkezik, hogy a szerződő felek hogyan gyakorolják szavazati jogukat. A megállapodás célja, hogy a társaság azon tagjai, akik külön-külön nem, de együtt szavazattöbbséggel rendelkeznek azáltal, hogy a társasági döntéshozatal során azonosan szavaznak, képesek legyenek befolyásolni a döntéshozatali folyamat kimenetelét, ezúton biztosítva a társaság felett az ellenőrzésüket vagy akár a társaság irányíthatóságát vagy irányítását.  Amennyiben nem a szavazati megállapodásnak megfelelő legfőbb szervi határozat születik, az a szindikátusi megállapodás megszegését jelenti, társasági jogi konzekvenciái pedig nincsenek. A meghozott határozat érvényes lesz.

3.3. Üzletrész átruházása

Kft. esetében az üzletrész átruházása – a személyegyesítő jegyeket erősítendő – korlátozható (lásd: üzletrész átruházása tagok között, üzletrész átruházása harmadik személyre) és ki is zárható akár jogcím vagy jogalap szempontjából, vagy az alapján, hogy a megszerző már tagja-e a korlátolt felelősségű társaságnak vagy kívülálló. Ilyen esetben a társasági szerződés rendelkezése folytán az üzletrész forgalomképtelenné válik, annak tulajdonosa nem változhat, tagsági jogviszony üzletrész átruházásával nem szűnhet meg és nem keletkezhet. Azonban nincs akadálya annak, hogy a társasági szerződés módosításához szükséges tagi egyetértés keretében az átruházásra vonatkozó kizáró rendelkezést módosítsák és az átruházást korlátozó vagy azt lehetővé tevő rendelkezést iktassanak be. Amennyiben az üzletrész átruházására vonatkozó korlátozó, avagy kizáró rendelkezések szindikátusi szerződésben kapnak helyet – például a társaság néhány tagja között annak érdekében, hogy a társaságra gyakorolt befolyásukat fenntartsák –, úgy ezen megállapodás megszegése esetén (üzletrész átruházása a tiltó rendelkezés ellenére vagy olyan személyre, akire egyébként a megállapodás szerint tilos lenne) az üzletrész átruházása érvényessé válik, társasági jogi szempontból nem támadható, ám a szindikátusi megállapodásban részes felek között a szerződésszegés jogkövetkezményei alkalmazhatók.

3.4. Különjogos üzletrész

Kft. esetében a régi Gt. főszabályként úgy rendelkezett, hogy azonos mértékű törzsbetéthez kapcsolódó üzletrészek azonos tagsági jogokat testesítenek meg, azonban lehetővé tette azt is, hogy egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági joggal ruházzanak fel.  Ezek a különjogos üzletrészek, amelyek jelentősége abban ragadható meg, hogy a törvény által biztosított alapvető tagsági, szervezeti és vagyoni jogokon túl további többletjogok biztosíthatók a társaság valamely tagjának vagy tagjainak. Ezen többletjog révén annak jogosultja a többi tagot megelőzően juthat osztalékhoz, a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén likvidációs elsőbbséget élvez, többletszavazati vagy vétójoggal bír a döntéshozatal kapcsán, a dolgozók számára kedvezményesen juttatható részesedés etc. Az új Ptk. a különjogos üzletrészekről nem rendelkezik, azonban a diszpozitív szabályozás  szempontjából, valamint jogszabály kifejezett tiltó rendelkezésének hiányából az következik, hogy a társaság tagjai – amennyiben az a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan nem sérti, vagy a társaság törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését nem akadályozza – a társasági szerződésben bármikor rendelkezhetnek arról, hogy valamely tagot különjogos üzletrésze révén többletjog illesse meg. Ezt erősíti a kialakulóban lévő bírói gyakorlat is.  A különjogok tisztázására nem csak társasági szerződésben van lehetőség, hanem szindikátusi szerződésben is. Amennyiben valamely tag szindikátusi szerződésben foglalt különjogát megsértik, mert – pl. többletszavazati jogát a határozathozatal során nem veszik figyelembe, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnése során a fennmaradó vagyonból nem másokat megelőzve részesül – nem eredményezi annak lehetőségét, hogy a társasági határozat érvényességét vagy a vagyonfelosztás mikéntjét jogi eljárás keretében vizsgálják. Pusztán a szindikátusi szerződés megszegéséből eredő polgári jogi jogkövetkezmények válnak alkalmazhatóvá.

4. Összefoglalás

A felvázolt néhány példa is jól mutatja, hogy nem lehet egyértelműen állást foglalni annak kérdésében, hogy a szindikátusi szerződés megszegése milyen jogkövetkezményekkel jár: a mellékszolgáltatás esetében lehet társasági jogi jogkövetkezménye a szerződés megszegésének, míg a szavazás, az üzletrész átruházása, vagy a különjogos üzletrészek esetében nem. Ez azzal magyarázható, hogy a mellékszolgáltatás teljesítésének nem szerződésszerű teljesítése a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetheti, ami alapot adhat a tag kizárásának kezdeményezésére. Azonban néhány tag érdekét szolgáló megállapodás megszegése esetére ilyen jogkövetkezmény alkalmazása a társaság és a többi tag érdekével is ellentétes lenne, hiszen a társaság és annak tagjai alapvetően közös cél elérésére és nem egyéni érdek érvényesítésére törekednek. Egy szerződési kikötésnek tehát főszabály szerint csak akkor lesz társasági jogi joghatása, ha a társasági szerződés tartalmazza, vagy a szindikátusi szerződésben szerepel és az a társasági szerződés kiegészítéseként a nyilvános cégiratok részét képezi. Egyebekben a szindikátusi szerződés egy olyan polgári jogi megállapodás marad, ami csak szorosan kapcsolódik a társasági joghoz pusztán a tartalmát tekintve.

Startup joggal, startup befektetéssel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére.

dr. Dobos István ügyvéd, dr. Kőhidi Ákos ügyvéd, egyetemi docens, dr. Nagy Barna Krisztina egyetemi oktató
Dobos – Kőhidi Ügyvédi Társulás [Budapest – Győr]
office@doboskohidi.eu
36 30 308 81 51 vagy 36 30 586 61 62