Egyéni vs. társasági érdekek, avagy a szindikátusi szerződés megszegésének esete

Korábbi cikkünkben már utaltunk rá, hogy a gazdasági társaságok tagjai a társasági szerződésen túl szindikátusi szerződésben rögzítik belső együttműködésük szabályait, megkettőzve ezzel a társaság életében irányadó dokumentumok körét. Ez a kettősség azonban számos kérdést vet fel például a lehetséges szerződési tartalom, az érvényesség vagy a szerződéskötés körében. A következőkben arra reflektálnánk részletesebben, hogy milyen következményekkel jár egy szindikátusi szerződés megszegése: kihatással lehet-e a társaság egészére vagy csak a szindikátusi szerződésben…

Read more

A hígulás valamint a hígulás elleni védelem a “startup jogban” – Dilution / Anti-dilution

A kockázati tőkebefektetés hosszú távú együttműködést feltételez a kockázati tőkebefektető és a céltársaság között, ezért döntő jelentősége van annak, hogy milyen szerződési konstrukció keretében valósítják meg együttműködésüket. A kockázati tőkés számára az a fontos, hogy a befektetéssel érintett vállalkozás működésében és irányításában bizonyos kontrollt és ellenőrzési jogosultságot szerezzen annak érdekében, hogy a futamidő végén nyereséggel lépjen ki a céltársaságból, míg a céltársaság számára a tőkéhez, a növekedéshez szükséges szakértelemhez, valamint…

Read more

Cégtulajdonosok közötti megállapodások társasági szerződésben és szindikátusi szerződésben – Hasonlóságok és különbségek

A szindikátusi szerződés a társasági jogi gyakorlat mára jól bevett intézményévé vált még akkor is, ha jogszabály nem rendelkezik róla. Bár a társasági szerződés nem zárja ki annak lehetőségét (és nem eredményez érvénytelenséget), hogy a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeken túl a felek egyéb rendelkezéseket is felvegyenek a társasági szerződésbe, azonban ennek elmaradása és a szindikátusi szerződés széleskörű elterjedése főként a publicitási szabályok, az üzleti titok védelme, valamint a…

Read more