Ideiglenes munkajogi szabályok a járvány idejére

A koronavírus miatt a 47/2020. (III. 18.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnésétől számított 30. napig olyan szabályokat vezet be a munkajogban, amelyek igyekeznek könnyebbé tenni a munkáltató és a munkavállaló helyzetét a járványveszélyre tekintettel. Ebben a cikkben sorra vesszük, hogy melyek ezek a rendelkezések. Az első változás a munkaidő-beosztást érinti. A munkarend meghatározása tipikusan egyoldalú munkáltatói döntés. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint…

Read more

A koronavírus mint lehetséges vis maior a szerződések esetében

Vis maiornak kell-e tekinteni a koronavírust? Milyen hatással van a vírus a szerződéses kötelezettségek teljesítésére? A WHO által világjárványnak minősített koronavírus globális szintű terjedése hatással van a szerződéses kötelezettségek teljesítésére is. A gazdasági szereplők számos korlátozó tényezővel nézhetnek szembe, legyen szó akár a járványügyi veszélyhelyzetben alkalmazott kereskedelmi- és szolgáltatóipart érintő intézkedésekről vagy egyszerűen az alkalmazottak munkából történő kiesése miatti termelési visszaesésről. Könnyű belátni, hogy a járvány terjedése okán nehézkessé válhat…

Read more

Digitális jogi megoldások járványügyi veszélyhelyzetben

Létrehozható-e írásbeli szerződés elektronikusan? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:7. § (3) bekezdése szerint: „Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.” A fenti definíció alapján az egyszerű e-mailben tett jognyilatkozat nem minősül írásbelinek, viszont egy elektronikus aláírással ellátott dokumentum már annak minősül. Elektronikus…

Read more

Egyéni vs. társasági érdekek, avagy a szindikátusi szerződés megszegésének esete

Korábbi cikkünkben már utaltunk rá, hogy a gazdasági társaságok tagjai a társasági szerződésen túl szindikátusi szerződésben rögzítik belső együttműködésük szabályait, megkettőzve ezzel a társaság életében irányadó dokumentumok körét. Ez a kettősség azonban számos kérdést vet fel például a lehetséges szerződési tartalom, az érvényesség vagy a szerződéskötés körében. A következőkben arra reflektálnánk részletesebben, hogy milyen következményekkel jár egy szindikátusi szerződés megszegése: kihatással lehet-e a társaság egészére vagy csak a szindikátusi szerződésben…

Read more

A hígulás valamint a hígulás elleni védelem a „startup jogban” – Dilution / Anti-dilution

A kockázati tőkebefektetés hosszú távú együttműködést feltételez a kockázati tőkebefektető és a céltársaság között, ezért döntő jelentősége van annak, hogy milyen szerződési konstrukció keretében valósítják meg együttműködésüket. A kockázati tőkés számára az a fontos, hogy a befektetéssel érintett vállalkozás működésében és irányításában bizonyos kontrollt és ellenőrzési jogosultságot szerezzen annak érdekében, hogy a futamidő végén nyereséggel lépjen ki a céltársaságból, míg a céltársaság számára a tőkéhez, a növekedéshez szükséges szakértelemhez, valamint…

Read more

Az átváltoztatható kötvény (convertible bond)

  Valamennyiünk célja, hogy felhalmozott megtakarításainkat tovább tudjuk gyarapítani és ezt lehetőleg minél gyorsabban, minél magasabb nyereséggel tegyük. Ebben az esetben olyan befektetési lehetőségek után kutatunk, amelyek rövid idő alatt magas összegű hozammal kecsegtetnek. Amennyiben nagy összegű megtakarítással rendelkezünk, ingatlant vagy műkincset vásárolunk, saját vállalkozást alapítunk, vagy ha az erőforrásaink szűkösebbek, a sportfogadások is alkalmasak lehetnek rövid idő alatt akár egy kisebb összeg megtöbbszörözésére is. További lehetséges befektetési forma lehet…

Read more

A Dobos – Kőhidi Ügyvédi Társulás munkatársai és szakterületei

Ügyvédi Társulásunk átfogó gazdasági jogi szolgáltatást nyújt a Budapest – Győr – Bécs tengelyen, illetve e városok vonzáskörzetében működő cégek részére. Úgy gondoljuk, hogy ügyvédi társulásunk munkájának színvonalát a munkatársaink szakmai tudása, illetve tapasztalata határozza meg, ezért törekszünk valamennyi szolgáltatási körünkbe eső jogterületen a folyamatos szakmai fejlődésre, illetve a gyakorlati munkavégzés mellett jogszabályfigyelés és tudományos munka végzésére is. Társulásunk budapesti irodáját dr. Dobos István ügyvéd vezeti. Szakterületei közé tartoznak a…

Read more

Cégtulajdonosok közötti megállapodások társasági szerződésben és szindikátusi szerződésben – Hasonlóságok és különbségek

A szindikátusi szerződés a társasági jogi gyakorlat mára jól bevett intézményévé vált még akkor is, ha jogszabály nem rendelkezik róla. Bár a társasági szerződés nem zárja ki annak lehetőségét (és nem eredményez érvénytelenséget), hogy a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeken túl a felek egyéb rendelkezéseket is felvegyenek a társasági szerződésbe, azonban ennek elmaradása és a szindikátusi szerződés széleskörű elterjedése főként a publicitási szabályok, az üzleti titok védelme, valamint a…

Read more

Adatkezelő és adatfeldolgozó elhatárolása

Az Új Általános Adatvédelmi Rendelet (továbbiakban: GDPR) hatálybalépése óta (2018.május 25.) számos kérdés vetődik fel a rendelet alkalmazásával egyidejűleg. Az egyik ilyen meghatározó kérdés, hogy kit illethetünk a GDPR alapján adatkezelői vagy adatfeldolgozói minősítéssel. Mindkét státusz definiálásához szükséges személyes adat fogalmának ismerete.  1. Személyes adat fogalmi meghatározása A személyes adat egy természetes személlyel kapcsolatba hozható adat – különösen a személy neve, azonosító jele, valamint egy vagy több gazdasági, kulturális, szociális, valamint…

Read more

BREAKING: Így módosulnak az üzleti titok védelmének szabályai

Az Országgyűlés 2018. július 20.-án elfogadta az üzletit titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényt, amely 2018. augusztus 8-tól hatályos. Jelen írásban a törvény rendelkezéseiről, ezáltal az üzleti titokkal és a védett ismerettel kapcsolatos főbb változásokról írunk. A törvény módosításának hátterében az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8-án elfogadott irányelvnek való megfelelés állt (2016/943/EU irányelv). Az üzleti titokra és a védett ismeretre (know how) vonatkozó szabályokat eddig…

Read more