A koronavírus mint lehetséges vis maior a szerződések esetében

A

Vis maiornak kell-e tekinteni a koronavírust? Milyen hatással van a vírus a szerződéses kötelezettségek teljesítésére?

A WHO által világjárványnak minősített koronavírus globális szintű terjedése hatással van a szerződéses kötelezettségek teljesítésére is. A gazdasági szereplők számos korlátozó tényezővel nézhetnek szembe, legyen szó akár a járványügyi veszélyhelyzetben alkalmazott kereskedelmi- és szolgáltatóipart érintő intézkedésekről vagy egyszerűen az alkalmazottak munkából történő kiesése miatti termelési visszaesésről. Könnyű belátni, hogy a járvány terjedése okán nehézkessé válhat a már megkötött szerződések szerződésszerű teljesítése. Milyen eseteket kell e körben számba venni? Lehet-e mentesülni a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól?

A cikkben a szerződésszegés egyes nevesített eseteit a hatályos magyar Ptk. (2013. évi V. törvény) alapján vesszük számba, az adott szerződés vonatkozásában azonban az alkalmazandó szabály eltérő is lehet. Az alább kifejtettek tájékoztató jellegűek, hiszen elsősorban mindig az adott szerződés tartalmából kell kiindulni, vagyis meg kell vizsgálni, hogy a konkrét szerződésben rendelkeztek-e a felek az esetleges vis maior körülményekről és ezek a rendelkezések kimerítő jelleggel kitérnek-e minden eshetőleges helyzetre vagy sem. Az egyedi vizsgálat során lényeges továbbá, hogy a szerződés mikor keletkezett (járvány terjedése előtt/után), milyen szolgáltatást tartalmaz és milyen határidőket állapítottak meg a felek, továbbá mi az alkalmazandó jog. Egyes szerződések esetén további speciális szabályokat is találhatunk (pl. bérleti szerződés esetében a arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár).

Szerződésszegés

A magyar Ptk. szerint szerződésszegésnek minősül bármilyen szerződéses kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása, a törvény azonban a főbb esetköröket külön nevesíti is, ilyen a késedelem, a hibás teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a teljesítés megtagadása és a jognyilatkozat tételének elmulasztása. Ha a szolgáltatás osztható, részleges szerződésszegésről beszélhetünk, ekkor a jogkövetkezmények csak az adott részre alkalmazandók, kivéve ha azok részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené. A jelenlegi helyzetben szintén releváns eset, ha már a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni a szolgáltatást, ilyenkor előzetes szerződésszegésről beszélhetünk (azaz hibás teljesítésre és késedelemre már a szolgáltatás esedékessé válása előtt is lehet hivatkozni). A szerződésszegésnek objektív és szubjektív jogkövetkezményei lehetnek. Az objektív jogkövetkezmények alkalmazását (pl. elállás/felmondás, kamat követelése) már önmagában a szerződésszegés lehetővé teheti és nincs lehetőség mentesülésre, míg a szubjektív jogkövetkezmények esetén további feltételeket szükséges vizsgálni (pl. kártérítés esetén) és van lehetőség mentesülésre.

Mentesülés a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól

A szerződésszegés sokszor kárt okoz a másik félnek (ilyen lehet a vagyonban bekövetkező értékcsökkenés, de akár az elmaradt haszon is), a felelősség alól azonban a kárt okozó fél kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy „a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” (Ptk. 6:142. §) E szabály alapján annak bizonyítása szükséges, hogy a szerződésszegés ok-okozati összefüggésben áll egy olyan külső körülménnyel, amely nem volt előrelátható a szerződéskötés időpontjában, továbbá a körülmény elkerülése vagy a kár elhárítása sem volt elvárható. A gyakorlat ilyen ellenőrzési körön kívül eső körülménynek tekinti a vis maior egyes eseteit. (Megjegyezzük, hogy a vis major fogalmát eltérő elnevezésekkel más jogrendszerek is ismerik, pl. force majeure vagy act of God) Vis maior a természeti csapások mellett lehet például egy járvány terjedése vagy a kereskedelmi forgalmat korlátozó állami intézkedések köre is. Minden esetben szükséges azonban az adott körülmények között megvizsgálni, hogy ténylegesen fennáll-e a vis maior esete vagy sem, van-e okozati összefüggés például a koronavírus terjedése következtében bevezetett korlátozások és a konkrét szerződésszegés között és az összefüggés mennyire adekvát és mennyire közvetlen. A külső körülményen túl vizsgálni kell, hogy előrelátható volt-e a szerződésszerű teljesítést gátló akadály felmerülése a szerződéskötés időpontjában, vagyis objektíve lehetett-e számolni az akadállyal a szerződéskötéskor (emiatt releváns a szerződéskötés időpontja is). Végezetül vizsgálni kell azt is, hogy a szerződésszegés időpontjában elvárható volt-e a körülmény elkerülése vagy a kár elhárítása. A kártérítési felelősség alóli mentesüléshez a három ismertetett feltétel együttes fennállta szükséges. Lényeges továbbá megjegyezni, hogy a fenti mentesülési szabálytól a felek közös akarattal a szerződésükben eltérhetnek, azaz megállapíthatnak számukra ennél egyértelműbb, akár tételes mentesülési esetköröket. Lényeges megjegyezni, hogy a károsult sem lehet passzív a káreseménnyel összefüggésben, ugyanis kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli, amennyiben ezeknek nem tesz eleget, ez kármegosztáshoz vezethet (azaz a károkozó felelőssége nem lesz teljes).

Késedelem

A koronavírus terjedését meggátolni hivatott hatósági intézkedések jelentős késedelmet okozhatnak a szerződések teljesítése során. Amennyiben a kötelezett a szolgáltatást nem tudja határidőben teljesíteni késedelembe esik. Késedelem esetén a jogosult elállhat a szerződéstől, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdek megszűnését nem kell bizonyítani az abban az esetben, ha a szolgáltatást a felek megállapodásának megfelelően vagy a szolgáltatás jellegéből adódóan kizárólag fix időben kell teljesíteni. Tipikusan fix határidős teljesítés szerepel a különböző rendezvényekkel és kulturális eseményekkel kapcsolatos szolgáltatásokra irányuló szerződésekben. A másik lehetőség az érdek megszűnésének bizonyítására az, hogy a jogosult póthatáridőt tűz a kötelezettnek és az eredménytelenül letelik. A késedelemből eredő kárt a szerződésszegő félnek kell megtérítenie, azzal, hogy adott a kimentés lehetősége a fentiekben írottak szerint.

A késedelem másik esete, amikor a jogosult a felajánlott szerződésszerű teljesítést nem fogadja el (pl. mert nincs olyan munkavállalója, aki át tudja venni az árut). A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Ilyen esetben a másik fél a nála lévő dolgot a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles kezelni, azzal, hogy a kárveszély a jogosultra száll át. A jogosult a fentiekben már kifejtetteknek megfelelően köteles megtéríteni a szerződésszegéssel a kötelezettnek okozott kárt.

Teljesítés lehetetlenülése

Hazánkban is számos kulturális rendezvény megtartását mondják le a szervezők figyelemmel a vonatkozó kormányrendeletekre. Ennek következtében egy-egy rendezvény lebonyolításában érintett vállalkozások azzal szembesülnek, hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált. A teljesítés lehetetlenné válásával a szerződés megszűnik. Itt tehát nem egyszerű késedelemről van szó, hanem olyan, a szerződéskötést követően bekövetkező körülményekről, amelyek miatt a szerződés az adott tartalommal és módon már nem teljesíthető. A Ptk. rendelkezik a lehetetlenné válásért való felelősség kérdéseiről, amely szerint, ha egyik fél sem felelős a teljesítés lehetetlenné válásért – vagyis a lehetetlenné válás külső, előre nem látható objektív okra vezethető vissza – a feleknek el kell számolniuk egymással (azaz a szerződés megszűnéséig nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni, illetve ha a pénzbeni szolgáltatást teljesítették és ennek ellenszolgáltatás nem teljesült, úgy a pénzbeni szolgáltatás visszajár). Erre az esetre (vagyis amikor egyik fél sem felel a lehetetlenné válásért) pl. vállalkozási szerződésre vonatkozóan speciális szabályokat is találhatunk, ahol a jogkövetkezmények aszerint alakulnak, hogy kinek az érdekkörében merült fel a lehetetlenné válás oka (Ptk. 6:248.§).

Fontos azonban, hogy a szerződés teljesítésének lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél köteles a másik felet késedelem nélkül értesíteni, ennek elmulasztása esetén pedig felel az ezzel okozott károkért.

Teljesítés megtagadása

A koronavírus következtében eluralkodó pánikhangulat ellenére is célszerű minden esetben megfontoltan dönteni a szerződéses kötelezettségekről. Szerződésszegést valósít meg ugyanis az is, aki jogos ok nélkül tagadja meg a teljesítést. A szerződésszegés ezen esete jogosulti és kötelezetti oldalról egyaránt lehetséges. A megtagadás jogkövetkezményei pedig a másik fél választása szerint alakulnak, ennek alapján vagy a késedelem, vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának szabályait kell alkalmazni.

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a felek – a kialakult helyzetre tekintettel – szerződésüket módosíthatják (pl. újbóli kockázatmérlegelés alapján más határidőket, ellenértékét vagy mentesülési szabályokat határozhatnak meg, vagy a járványügyi veszélyhelyzet megszüntetését felfüggesztő feltételként is beállíthatják, ezzel felfüggesztve a szerződés hatályát), valamint annak esetleges megszüntetését megállapodással rendezhetik.

Szerződésszegéssel vagy szerződésmódosítással kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

Dr. Kőhidi Ákos, PhD. ügyvéd, egyetemi docens
Dr. Dobos István LLM. ügyvéd
Dr. Szépvölgyi Enikő jogász, egyetemi kutató

E-mail: office@doboskohidi.eu
Telefon: +36 30 3088151 / +36 30 5866162

Comments are closed